Szüleim megkülönböztetett figyelemmel hallgatták az adást, ugyanis Major Anna a sorozat dramaturgja Halimba (az én falum) szülötte. A Kossuth Rádió munkatársával telefoninterjút készítettem, amelyben e tájhoz való kötődéséről, a sorozatkészítés munkálatairól érdeklődtem.
- Kedves Anna! A devecseri lakosság számára milyen emlékekről tud beszélni, hiszen szülőfaluja és Devecser között csak 17 km távolság van autóúton.
Valóban csak ennyi, de a kolontári erdőn keresztül még kevesebb. Gyerekkoromban gyalog mentünk a devecseri vásárba. Engem is elvitt apám több ízben, de egyre egészen pontosan emlékszem. Zsömle nevű üsző bogunkat vittük eladni, s apám míg járt-kelt a vásáron rám bízta Zsömlét, akit én nagyon szerettem szelídségéért. A vevőket, akik érdeklődtek míg apám távol volt, lebeszéltem, mondtam a borjú nem eladó, csak elhoztuk. Végül aztán mégis elkelt, mert apám visszajött, s a jól táplált szép Zsömle hamar új gazdára talált. Megsirattam. Nehezen vigasztalt meg a vásárban kapott mézeskalács és márc is. No meg a környék betegei a devecseri kórházba jártak gyógyulni. Laci testvéremet én is meglátogattam mikor Devecserben kezelték. Szívesen emlékszem a járási székhelyre ma is.
- Hogyan lett rádiós a halimbai lányból?
Veszprémben Népi Kollégista voltam a kereskedelmi, közgazdasági iskolában tanultam, ami állami iskola lett. Innen Esztergomba kerültem. A vágyam az volt, hogy orvos legyek, de a közgazd.-ból nem vettek fel oda. Nagyon szerettem olvasni, így végül a főiskolára dramaturg szakra jelentkeztem. Mikor végeztünk elhelyeztek bennünket - kit a színházhoz, kit a filmhez - engem a rádióhoz irányítottak 1957-ben. Hamarosan kezdődött a Szabó család, s engem a fiatalt is bevettek a csapatba. Úgy tíz adást terveztek akkor, s jelenleg túl vagyunk a 2300 anyagon. Sajnos a kezdőcsapatból már csak én dolgozom a „Szabó családon”.
- Mi a dramaturg feladata az adás elkészítésében?
Játékos szóösszetétellel azt mondhatnám „dráma-bába” vagy „író pásztor”. A Szabócsalád élettörténeteit, az egész folyamatot csak én ismerem a legjobban. Fontos nagyon, hogy a szereplők jelen cselekedete összhangban legyen azzal a jellemmel, amellyel a múltban a 2300. adásban élt, szerepelt. Nem lehet ellentmondás a gyermekkorijellem és a felnőttkori között. A szereplőknek meg kell őrizni saját karakterüket. Az írók megírják az új epizódot és ekkor történik a szereplőkkel való összehangolása az eseményeknek. Szólnom kell ha ellentmondást tapasztalok.
— A Szabó-család generációkat túlélt, hiszen 44 éve folytatódik a sorozat. Hogyan pótolják a szereplőket?
Szabó néni Gobbi Hilda volt a történetben. Az ő halálával Szabó néni is meghalt. Szabó bácsit Szabó Ernő, majd Rajz János játszotta, őt sem tudtuk végül már pótolni, őt is eltemettük. Közben nőttek a gyerekek, unokák születtek. Jelenleg is van kisgyerek Kárpáti Margitka Emese nevű gyermeke, aki bébiprogram keretében született.
Honnan veszik ily hosszú időn át a folytatások ötleteit?
Az írók igyekeznek a napi eseményeket, jelentősebb társadalmi változásokat bedolgozni az anyagba, úgy, ahogy a' valóságban is történik. S egy dolog nagyon fontos a Szabó-család folytatásaiban: a klasszikus családmodell bemutatása, olyan családoké, ahol az egymás segítése, az egymásért történő felelősségvállalás dominál.
- Ez a fajta család megjelenítés mintha hiánycikk lenne manapság a sorozatokban, külföldiekben és hazaiakban egyaránt.
Éppen ezért törekszik a Szabó-család - hagyományaihoz híven is - a családot, mint támaszt bemutatni, s ezzel talán a társadalomra is hatni, a családi kötelékek erősítésében.
- Mennyire- készülnek előre a műsorok?
Szinte semennyivel nem, mint a napi események történnek. Hétfőn 6 órakor befejezzük a felvételt, 21 órakor pedig adásban van. így tudunk a műsorral szinte naprakészek lenni a valós történésekben, s talán ebben rejlik a Szabó-család töretlen népszerűsége is. ' ' '
Mátrainé Mester Katalin
Devecseri újság 2003. október
){kind=link}
0 Megjegyzések